Genezis

Veronika,
így hívják,
csak seprűvel látod.
Nem is tudja,
hogy magában
hordja
a legtisztább
emberi világot.

Erdélyi helyzetkép

Minden törvény létünkbe ás,

hát ez bizony,bárki mit mond,

etnikai tisztogatás.
- - - - - - - - - - - - - - -
Múltunk nincsen?
Kisajátították!
Jelenünket ugyanők,
maguk istápolják.
Jövőnket már régen
kérdőjellé vonták!
Nemzetállamukat
tőlünk gyomlálgatják.

Locsolóvers

Kölni kölnivel érkeztem hozzátok,
süssenek az áldott nap sugarai rátok,
s hogy el ne hervadjatok,meglocsollak mindjár',
amiért nekem egy szép piros tojás jár.

Titok

Rejtélyes nekem az a Kánaán,
nem tudom,hogy mit vesztenék,
ha kittartóan nem ostromolnám.

De

Vizet pancsolgattál,
aztán beleálltál,
mikor megfürödtél,
a szobádba mentél,
de be nem engedtél.

Ó-don-sorok

Asztalodra virágcsokrot tettem,
közepébe helyeztem a szívem.
Azóta te gondozod a rózsát,
én meg rímeket faragok hozzád.
Szerelmünkben nem ismerek tréfát.

18

Egy szám,száraz,
de sokat mond.
Ne sírj azért,
ha gyűltével
gyötör a gond.
Állj,s gazdagodj,
ismét nagyot léptél,
s tovább erősítsen,
hogy nagykorú lettél!

Utak

Súlyos terheket vinni
sötét utakon,messze,
és örökre eltűnni
a titkos végtelenbe.

Maradj!

Mindörökké
Te vagy köztünk,
Téged áldunk
jó Istenünk.
Ha jövőnkbe
betekintünk,
akkor is csak
Te vagy nekünk,
útjainkon
maradj velünk!

Helyesen

Ti! Veletek
együtt tudom:
tiveletek,
egybeírom.

A klub

Szép Erdélyből
elszármazott,
hű magyarok,
közöttetek
otthon vagyok.
Az örömöm
oly végtelen,
s vagyon rá ok:
tiveletek
otthon vagyok.
A klubba eljárok,
s vigyázok,pajtások,
arra,hogy hű legyek:
szükségem van rátok!

Emelem kalapom

Élet,szerelem,otthon.
A nő az nekem,mondom.
És nem egyetlen napon.
Donnácskáim,emelem
kis,zöld,pörge kalapom.

Amoroso

Szeret-e ön engem,donna,

leszek-e valaha donja?

Válaszoljon még ma-donna,

esdeklek,szerelmes donja!